loading ...
FEDEZD FEL
Úticélok
FOGLALD LE
Szállást vagy programajánlatot keresel, de nem tudsz dönteni? Szeretnéd megtudni hol vannak még szabad szálláshelyek! Ne vesztegesd az idődet, fordulj hozzánk bizalommal!  
Kérj ajánlatot egyszerre több szállásadótól (max. 6)
Kérj kötetlen ajánlatot irodánktól
HU
ro hu en
jelenleg
ma
holnap
holnapután
  • ×
    programajánlat
  • esemény
  • ×
    Lei
    Euro
    USD
    HUF
 
TOP 10 természeti látnivaló
NYÁRÁDMENTÉN

Jó ha tudod

 

Ha az ember végigröpül a Nyárád völgye fölött a Görgényi-havasoktól a Marosig, egy fokozatosan ereszkedő és szelídülő dombvidéket lát, amelyben szinte egyenletes távolságra falvak húzódnak meg az erdők szélén, a dombok tövében, a folyó és a kisebb patakok mentén. A Nyárád folyónak kicsi, pataknak túl nagy, olykor szinte eltűnik a medrét szegélyező növényzetben, és láttunk hatalmas árvizeket is levonulni. A bükköst néhol minden átmenet nélkül gyümölcsös váltja fel, máshol a nem is fiatal erdőben szőlő fut fel a fákra, a vadon és a művelt táj egymásba olvad, attól függően, hogy az emberi tevékenység mit akar, vagy mire nem képes.

 

Erdélyben ez mindenütt így van, a mindenkori tudás, tehetség és lehetőség szab határt a vadonnak, ami azonnal tolakszik és hódít, repeszti a követ, a falat, korhasztja a fát, bontja az utat. Az évszázadok folyamán az itt élő emberek ebből a természeti környezetből éltek, ezek az erőforrások tartották el a vidéket, jól vagy rosszul, de folyamatosan. Valaki mindig fenn tudott itt maradni, újra tudta alkotni a létezéshez szükséges dolgokat, megértette a tájat, a természetet, és tovább tudta adni azt, amit ehhez tudni kell.

 

Egy ilyen kistáj nagyon összetett világ, és mindig közösségi tudáson alapszik, mert egy ember keveset tud és keveset bír, egy ember soha nem elég a létezéshez, még a túléléshez is csak alig. Mindaz, amit a tudomány népi kultúraként tart számon, azt a tudást jelenti, amivel egy ilyen vidéken élőknek rendelkezniük kell ahhoz, hogy hosszú távon fenn tudjanak maradni, hogy jövőtudatuk legyen, érdemesnek tartsák a helyben maradást. Ismerni kell a földet, az erdőt, a vizeket, az éghajlatot, és azt is, hogy mindezeknek együttes értelme, jelentése van, ami túlmutat az emberen, az itt és moston. 

Égerfás tó

Az Égerfás-tó a Kis- és a Nagy-Nyárád völgye között található, közvetlenül a Várdomb mögött. Mindkét völgy felől meg lehet közelíteni, egy óra séta, a piros pontjelzést követve. A tó érdekessége a benne levő élő fák és a környékén található változatos növényvilág.

Vityál vára

Egy körülbelül 800 méter magas dombtetőn található rom, a székelyföldi (délkelet-erdélyi) „ősvárak” egyike. Keltezését, építőit és funkcióját illetően a kutatók véleménye megoszlik. Egyesek középkori (11-12. sz.) királyi határvédelmi rendszer részeként épített erődnek tekintik. Mások szerint a 13-14. században épült, nem határvédelmi céllal, hanem ún. „székely mentsvár”, vagy földesúri birtokközpont. A vár területén tátongó gödrök a kincskeresők „hagyatéka”.

Likaskő

Sziklatömb, tövében üreg, amely a szájhagyomány szerint több alkalommal nyújtott menedéket, szolgált búvóhelyéül a környék lakosságának, illetve a törvény szigora elől menekülőknek. A falutól mintegy öt kilométerre, másfél órányi járásra, a Meleg-Súgó völgyében. Turistajelzés: kék kereszt.

Likaskő

0.0 km 1

Kockás liliom

Erdély egyik legnagyobb kiterjedésű területe, melyen tömegesen virágzik a helybéliek által kockás tulipánként ismert kockásliliom. Az évszázados, hagyományos gazdálkodási módozatnak, a kézzel kaszálásnak köszönhetően, falutól délre fekvő, mintegy 40 hektáros, nedves réten minden tavasszal virítanak a ritka és védett virágfajok: a kék és sárga szibériai nőszirom, a tőzike. Helyi védettséget élvező terület.

Erdély legrégibb élő fája

A falu feletti temetőben álló Keresztelő Szent János fakápolnát az erdélyi népi építészet remekeként tartják számon. Cintermében állították ki a temető 18-19. századi, düledező sírköveit. Az épület alapjai alatt gyökerező hárs a hagyomány szerint Erdély legrégebbi élő fája.

Bekecs hegy

A Nyárád mente „szent hegye” volt, évszázadokon át. Csúcsára felkapaszkodva (Bekecs-tető, 1080 méter) nem csak a test, de talán a lélek is felülemelkedik a mindennapok gondjain. Ugyanakkor kincses hegy. Nem gyomrában rejti, hanem hátán hordozza a kincseket, mégis sokan vakon elmennek mellette. Hallatlanul változatos élővilág, tölgyerdők, vadvirágos rétek, mezők. Nem véletlen, hogy Natura2000 területként is nyilván van tartva. Megközelíthető Mikháza vagy Jobbágyfalva felől, a Mária úton és a Só útján.

Földhalmok

Jedd délnyugati részén földcsuszamlás által létrehozott érdekes földhalmok láthatók, melyek között 1662-ben még Ali pasa is táborozott. Kérdezze meg a helyieket, hogy a legendák szerint miért nem tanácsos építeni ezekre a halmokra!

Nyárád folyó

A Nyárád (románul: Niraj, németül: Niersch) a Maros bal oldali mellékfolyója, Erdélyben. A folyó a Görgényi-havasokból ( Mezõ-havasról ) ered 1239 méter magasból. A hossza 89 km. Vízhozam 3,6 m³/s. Vízgyûjtõ terület 651 km². Nyárádtõ környékén torkollik a Marosba 300 m-en. „Marosszék közép folyójához, az annyiszor megénekelt szõke Nyárádhoz értünk, itt terül el elõttünk annak szép termékeny tere, mely szélességben túlhaladja a Küküllõk, sok helyt pedig megközelíti a Maros terét, s mindeniket népességének sûrûségével felülmúlja. Nyárád kõnélküli agyagos talajon folyván, vize rendszerint zavaros, honnan szõke mellékneve.” A Nyárád elsõ említése vidékünkön az 1332-es pápai tizedjegyzékben lelhetõ fel, ahol Nyárádtõn egy István nevû papot említenek "Stephanus de Naradya"-ként. A Nyárád völgye a középsõ és alsó szakaszon kb. 2 km széles, ami az átlagos vízhozamot figyelembe véve (3,6 m³/s) szokatlanul szélesnek számít. A völgy aszimmetrikus jellegû, a folyó a völgy jobb oldalán helyezkedik el. A vízgyûjtõre jellemzõ, hogy hóolvadás vagy áradások esetén a vízhozam jóval meghaladja a sokéves átlagot (a maximális mért hozam 330 m³/s, 1970. május 14-én). Áradáskor nagy mennyiségû hordalékot hoz a folyó, ezért (a sárgás szín miatt) kapta a népies „szõke Nyárád” elnevezést. A terület kontinentális klímájú, az átlaghõmérséklet 8,5°C, az évi csapadék 700–1200 mm. A hegyvidéki felsõ szakasz és az alsó szakasz között jelentõs különbség mutatkozik.
lorem ipsum
lorem ipsum dolor lorem ipsum dolor lorem ipsum dolor
lorem ipsum

loading ...

TOP 10 természeti látnivaló Nyárád mentén

Ha az ember végigröpül a Nyárád völgye fölött a Görgényi-havasoktól a Marosig, egy fokozatosan ereszkedő és szelídülő dombvidéket lát, amelyben szinte egyenletes távolságra falvak húzódnak meg az erdők szélén, a dombok tövében, a folyó és a kisebb patakok mentén. A Nyárád folyónak kicsi, pataknak túl nagy, olykor szinte eltűnik a medrét szegélyező növényzetben, és láttunk hatalmas árvizeket is levonulni. A bükköst néhol minden átmenet nélkül gyümölcsös váltja fel, máshol a nem is fiatal erdőben szőlő fut fel a fákra, a vadon és a művelt táj egymásba olvad, attól függően, hogy az emberi tevékenység mit akar, vagy mire nem képes.   Erdélyben ez mindenütt így van, a mindenkori tudás, tehetség és lehetőség szab határt a vadonnak, ami azonnal tolakszik és hódít, repeszti a követ, a falat, korhasztja a fát, bontja az utat. Az évszázadok folyamán az itt élő emberek ebből a természeti környezetből éltek, ezek az erőforrások tartották el a vidéket, jól vagy rosszul, de folyamatosan. Valaki mindig fenn tudott itt maradni, újra tudta alkotni a létezéshez szükséges dolgokat, megértette a tájat, a természetet, és tovább tudta adni azt, amit ehhez tudni kell.   Egy ilyen kistáj nagyon összetett világ, és mindig közösségi tudáson alapszik, mert egy ember keveset tud és keveset bír, egy ember soha nem elég a létezéshez, még a túléléshez is csak alig. Mindaz, amit a tudomány népi kultúraként tart számon, azt a tudást jelenti, amivel egy ilyen vidéken élőknek rendelkezniük kell ahhoz, hogy hosszú távon fenn tudjanak maradni, hogy jövőtudatuk legyen, érdemesnek tartsák a helyben maradást. Ismerni kell a földet, az erdőt, a vizeket, az éghajlatot, és azt is, hogy mindezeknek együttes értelme, jelentése van, ami túlmutat az emberen, az itt és moston.